Az olimpiai játékok az elmúlt évtizedekben számos érdekességet produkáltak, ezek közül is kiemelkedik azonban a síugró Anders Haugen története, aki az olimpiai szereplését követően 50 évvel lett bronzérmes. Az Oslóban 1888-ban született Haugen testvérével az első világháború előtt emigrált az Egyesült Államokba, ahol természetesen nem hagyták abba kedvenc sportjukat, a síugrást sem. A Haugen testvérek eredményes síugrók voltak új hazájukban is, hiszen Anders négyszer, Lars pedig hétszer lett bajnok 1910 és 1926 között. Az olimpiai játékokon ugyanakkor csak Anders szerepelt az Egyesült Államok színeiben, mert Lars visszautasította a neki felajánlott csapattagságot.
A franciaországi Chamonixban 1924-ben rendezett első téli olimpiai játékok során Haugen is részt vett (érdekes módon saját maga fizette az utazását Európába), de esélyesként érkezve is csak a 4. lett végül, annak ellenére, hogy a legnagyobb ugrás (50 méter) az övé volt a versenyben. Az amerikai színekben versenyző ugró ugyanis jóval megelőzve a korát nem egyenes háttal ugrott, ahogy mindenki más, hanem a léchez előre hajolva, ahogy azt manapság is már mindenki így teszi. Ezt azonban akkoriban még pontlevonással sújtották a bírók, így lett végül Haugen csak a negyedik a három norvég ugró, Jacob Tullin Thams, Narva Bonna és Thorleif Haug mögött.
Anders Haugen a következő, St. Moritzban rendezett téli olimpián is részt vett, ott azonban már a vert mezőnyben végzett, csak a 18. lett a síugrók között, igaz ezen az olimpián is elindult másik két sportágban, sífutásban és északi összetettben is. Visszavonulása után is a sízéssel foglalkozott, és bár síoktatóként dolgozott Kaliforniában, a síugrást egészen idős koráig űzte. Részt vett stadionokban és más látványos helyszíneken rendezett síugró rendezvényeken is, mág 58 éves korában is ugrott parkoló autók fölött. (ld. kép fent)
Haugen már 86 éves volt, amikor 1974-ben Norvégiában megünnepelték az első téli játékok 50 éves évfordulóját. Egy norvég sportstatisztikus (a Holmenkollen símúzeum kurátora, Jacob Vaage) ezen megemlékezés és ünnepség kapcsán meglepő módon hibára bukkant az 1924-es eredménysort böngészve. A harmadiknak kihirdetett Haug pontszámait ugyanis rosszul adták össze és valójában 18,000 helyett 17,813-al végzett, vagyis csak 4. lett a 17,916 pontot szerző Haugen mögött. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte a hibát, így Haugen 1974. szeptember 12.-én Oslóban átvehette a neki jogosan járó bronzot az 1934-ben (tehát negyven évvel korábban) elhunyt Thorleif Haug lányától, Anna Maria Magnussentől (ld. kép balra). Anders Haugen még tíz évet élhetett olimpiai érmesként, 96 esztendős korában, 1984. április 14.-én hunyt el. Az érdekes körülmények között megszerzett érmével mindmáig ő az egyetlen amerikai síugró, aki olimpián érmet tudott szerezni.
Utolsó kommentek