Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megszűnik a tűzijáték?

Ezekben a napokban a NOB Végrehajtó Bizottsága a mexikói Acapulcóban ülésezik, ahol számos fontos kérdésben születik majd döntés. A három napos tanácskozás második napján (hétfőn) szavaznak majd az illetékesek többek között a 2014-es téli olimpia végleges programjáról (a hírek szerint a női síugrók reménykedhetnek a leginkább a programba kerülésben), emellett pedig számos egyéb javaslatot is megvitatnak majd. Ezek közül az egyik legérdekesebb a srí lankai olimpiai bizottság vezetőjének Hemasiri Fernando-nak a javaslata, aki a tűzijátékok betiltását kéri a NOB-tól. A mára az olimpiai megnyitó- és záróünnepségek kötelező részévé vált látványos parádé elképzelhető, hogy hamarosan megszűnik majd. Az ok nem más, mint a tűzijátékok környezetkárosító hatása, a NOB pedig ezen a téren is szeretne előrelépni így elképzelhető, hogy hamarosan már csak lézershow-kat láthatunk az olimpiai protokoll eseményeken. A londoni olimpia megnyitójával kapcsolatban amúgy még nem született végső döntés, de a brit látványtervezők mozgásterét vélhetően befolyásolja majd az acapulcói szavazás eredménye is.

0 Tovább

Először lesz női főnök Új-Zélandon

Az új főtitkár, Kereyn Smith személyében először lesz női vezetője az Új-Zélandi Olimpiai Bizottságnak. A Nemzetközi Netball Szövetség jelenlegi elnökhelyettese évek óta tölt be vezető posztokat az ország sportéletében, így mostani kinevezése nem okozott nagy meglepetést. Smith azt a Barry Maistert váltja majd a poszton, aki 2001 óta volt hivatalban és aki annak idején még tagja volt az 1976-ban Montrealban győztes férfi gyeplabda csapatnak is. Maisert egyébként idén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai közé is beválasztották, az új-zélandi szervezet elnökségének azonban a kinevezés után is tagja marad. „Kereyn magasan képzett, erősen motivált szakember, aki erős vezetői képességekkel és megfelelő stratégiai tapasztalatokkal rendelkezik a szervezet operatív munkájának vezetéséhez” – indokolta meg az utód kiválasztását Mike Stanley az Új-Zélandi Olimpiai Bizottság elnöke. Kereyn Smith 2011. január elsején, alig 18 hónappal a londoni olimpia előtt veszi majd át hivatalosan is a főtitkári posztot. Érdekessége, hogy a jövő októberben a centenáriumát ünneplő nemzeti olimpiai bizottság történetében Smith lesz mindössze a tízedik főtitkár.

0 Tovább

Másodszorra már megvan a nigériai elnök

Második nekifutásra úgy tűnik, hogy sikerült hivatalos formában is elnököt választani a nigériai olimpiai bizottság élére. A szeptember 16-ai elnökválasztáson Sani Ndanusa lett ugyan a győztes, de az akkori szavazás eredményét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Az elnöki posztról döntő újabb, csütörtöki szavazáson is az egykori sportminiszter, Sani Ndanusa kapta a legtöbb voksot (a 23 szavazóból senki sem szavazott ellene), ráadásul most könnyű dolga is volt, hiszen a korábbi elnök, Habu Gumel ezúttal már a szavazás megkezdése előtt visszalépett. A második szavazásnál a NOB képviseletében az algériai Mustapha Berraf is a helyszínen volt, aki ellenőrizte a voksolás menetét. Ndanusa ezúttal biztosra ment, hiszen a háttérben megkötött egy különalkut Gumellel és a jelenlegi sportminiszterrel, Ibrahim Bio-val arra vonatkozóan, hogy ő lesz az egyedüli jelölt a posztra. A visszalépés tényét a helyszínen jelentették be, ami nem okozott osztatlan elismerést a szavazók körében, a „kilóra megvett” két ellenlábas távolmaradása után azonban a Kalasnyikovot szorongató rendőrök között végül megszületett a várva várt eredmény. A NOB kifogása egy héttel ezelőtt az volt a szavazással kapcsolatban, hogy azon nem vettek részt az ő küldötteik, az Afrikai Olimpiai Bizottság vezetőjének, Mustafa Berrafnak a jelenléte azonban ezúttal már legitimálta Sani Ndanusa elnökké választását. Az új elnök nem is tétlenkedett sokat, hiszen székfoglalójában kifejtette, hogy szükség van egy öt éves fejlesztési tervre, amelynek köszönhetően a nemzetek olimpiai rangsorában a jelenlegi 67. helyről a 150 millió lakossal rendelkező Nigéria feljöhet a legjobb húsz közé.

0 Tovább

Defrasne gyakornok lesz a NOB-nál

Az olimpiai bajnok francia sílövő, Vincent Defrasne egy éven keresztül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szolgálatába áll. A NOB sportolói karrier programjának keretein belül a közelmúltban visszavonult, többszörös világbajnok francia versenyző a szervezet három különböző területén fog dolgozni. „Harminchárom évesen, két gyermek édesapjaként jelenleg a civil pályafutásomat szeretném megalapozni. Szeretnék a profi sport mellett maradni, a NOB-gyakornoki programja pedig ilyen szempontból egy tökéletes indításnak tekinthető. Egy éven keresztül lesz lehetőségem egy nemzetközi sportszervezet működésébe belelátni, ahol ráadásul multikulturális környezetben szerezhetek tapasztalatot. – nyilatkozta a három nyelvet beszélő, a sport területén diplomázó Defrasne. Az Athlete Career Programme néven futó kezdeményezést 2005-ben indította útjára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely egy újabb lépcsőt jelent abba az irányba, hogy a szervezet egykori kitűnő sportolókkal frissítse fel saját magát. „Ez a program mindkét fél számára kedvező, hiszen a pályafutásukat befejező sportolók számára jó lehetőség a civil élet elkezdésére, a NOB számára pedig ezen keresztül olyan munkaerő állhat rendelkezésre, aki az aktív sportból kinőve első kézből származó információkkal segítheti a hatékonyabb működést” – fogalmazta meg a program lényegét a NOB Sportolói Bizottságának vezetője, a négyszeres olimpiai ezüstérmes atléta, Frankie Fredericks.

0 Tovább

Halálra ítélt gambiai elnök

Szokatlan és bizarr hír látott napvilágot, legalábbis ami az olimpiai mozgalmat illeti. Hazájában, Gambiában halálra ítélték ugyanis a helyi olimpiai bizottság vezetőjét, Langtombong Tamba-t. A gyilkosságban való közreműködés és a demokratikus hatalom elleni szervezkedés okán született meg az ítélet a sportvezető, valamint hat társa ellen. Az ítélet szerint a vádlottak még 2006-ban szerveztek sikertelen puccsot az ország akkori vezetője, Yahya Jammeh ellen. A kedden nyilvánosságra hozott ítélet ellen az ország hadseregét egykoron irányító Tamba fellebbezett ugyan, de egyelőre kérdéses, hogy milyen eredménnyel.

A Gambiai Olimpiai Bizottság az üggyel párhuzamosan rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen a helyi labdarúgó szövetség alelnöki tisztségét is betöltő Tamba utódlása lesz a legfontosabb téma. Tambát egyébként még 2009 áprilisában választották meg az ország olimpiai bizottságának élére, amikor elődje, Alhaji Abou Dande Njie lemondott, ő pedig egyedüli jelöltként került hatalomra. Nem sokáig ülhetett nyugodtan a hivatalában, hiszen tavaly novemberben egy 12 millió dolláros sikkasztási ügy miatt letartóztatták.

Tamba pótlására a legesélyesebb utódnak Beatrice Allen tűnik, aki a vádak miatt őrizetbe vett sportvezető távollétében már eddig is ideiglenes vezetője volt a szervezetnek. Allen (ld. kép balra) egyébként már amúgy is (2006 óta) tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, így a nemzetközi támogatottságával és elfogadottságával sincsen probléma. Annál is inkább, mert már most is tagja a 2016-os riói olimpiával foglalkozó Koordinációs Bizottságának.

0 Tovább

Jacques Rogge Londonban

Ha valaki figyelmesen nézte a vasárnapi wimbledoni férfi döntőt, akkor a díszpáholyban észrevehette a NOB elnökét, Jacques Rogge urat is. A belga sportvezető természetesen nem csak a finálé két résztvevője, Tomas Berdych és Rafael Nadal kedvéért érkezett Londonba, hanem természetesen a közelgő nyári olimpia miatt. A NOB elnök hétfőn látogatást tett az épülő új Olimpiai Stadionban, ahol Sebastien Coe-val, a szervezőbizottság elnökével közösen felszerelték a stadion (stílszerűen) 2012. székét. „A stadion csodálatos lesz, amely igazán intim hangulatot varázsol majd az olimpiára és nagyszerű öröksége lesz a 2012-es játékoknak” – mondta az elnök a stadionbejárás után, melyet követően még hétfőn a brit miniszterelnöknél, David Cameronnál is tett egy rövid udvariassági látogatást.

0 Tovább

Elhunyt a tunéziai NOB tag

Szerdán Párizsban 84 éves korában elhunyt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tunéziai tagja, Mohamed Mzali. A Tunéziában korábban hat éven keresztül a miniszterelnöki posztot is betöltő sportvezető 1962 és 1986 között országa olimpiai bizottságát vezette, majd 1965-től kezdődően a NOB tagja is volt. Mohamed Mzali számos pozíciója mellett a Nemzetközi Olimpiai Akadémia elnöki tisztjét (1977-1988) is betöltötte eseményekben gazdag pályafutása során.

Forrás: www.olympic.org

0 Tovább

Olimpia Izraelben ?

Bár a térség ingatag helyzete miatt aligha valószínű, hogy reális az elképzelés, de tény, Izrael szeretne nyári olimpiai játékokat rendezni. Egy korábbi hír szerint Tel-Aviv városa a szomszédos Ramat Hasharon-nal karöltve szeretne pályázni ugyanis a 2048-as játékokra. Igen, nem tévedés, a 38 év múlva esedékes olimpiáról van szó. A két város ennek érdekében már közös ingatlanfejlesztési projektbe is fogott, amelynek lényege, hogy a városok határán előrelátó módon kialakítanánk egy közel 900 hektáros területet, ahol a leendő Olimpiai Parkot képzelik el a projekt igencsak jövőbelátó megálmodói. Az időpontválasztás amúgy nem véletlen, hiszen Izrael fennállásának 100. évfordulóját ünnepelnék a nyári olimpiai játékok vendégül látásával.

Egy kicsit közelebbi cél lehetne a 2020-as olimpia. Az erre hivatalosan is ismert pályázó (érdeklődő) városok között ugyan nem szerepel a Gáza-Tel Aviv páros, az Interneten ugyanakkor fellelhető egy eléggé jól megkomponált (igazából nehezen eldönthető, hogy pontosan milyen célból készített) videó, ami viszont kétségtelenül hatásosra sikerült, így érdemes megnézni.
0 Tovább

Cho Yang-ho vezeti a koreai stábot

Sorozatban harmadszor pályázik téli olimpia megrendezésére a koreai Pyeongchang városa. A németországi Münchennel és a franciaországi Annecy-vel a 2018-as játékok megrendezéséért küzdő dél-koreai város vezetése úgy döntött, hogy ezúttal egyedüliként a Korean Air légitársaság igazgatója, Cho Yang-ho (a képen) vezeti majd a pályázati bizottságot. Cho a korábbi két sikertelen pályázatban is nagy részt vállalt és a közelmúltban (három ciklus után) távozott Gangwon tartomány kormányzói posztjáról. A koreaiak abban bíznak, hogy Cho Yang-ho hazai és nemzetközi tapasztalata, valamint üzleti kapcsolatai ezúttal végre sikerre vezethetik a pyeongchangi pályázatot. A 2018-as téli olimpia helyszínéről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2011 július hatodikán, a dél-afrikai Durbanben rendezett kongresszusán dönt majd.

0 Tovább

Az olimpia miatt van a görög válság?

A görög gazdaság általában negatív előjellel tűnik fel a sajtóban, az utóbbi időszakban rendre túlköltekező görög büdzséről utoljára idén májusban hallottunk, amikor az EU csak igen masszív beavatkozás árán tudta elkerülni a görög államcsődöt (és ezzel járóan még ki tudja mit). Az utóbbi hetekben felvetették annak lehetőségét is, hogy az újabb pénzügyi krízis oka nem más, mint a 2004-es athéni olimpia…

Természetesen nem lehet csak magát az olimpiát hibáztatni a nehéz gazdasági helyzet miatt, de vélhetően a 2004-es esemény az egyik legjobb lenyomata a görög gazdaság strukturális gondjainak. Az olimpia ellenes érvek többsége most elsősorban a létesítmények utóhasznosításával kezdődik, manapság is egy tucat (az olimpiára megépített) csarnok áll üresen, kihasználatlanul, amelyek őrzése ráadásul nem kis összegeket emészt fel.
 
A jelenlegi árakon számítva a 2004-es athéni olimpia 11 milliárd dollárba került a görögöknek, ami közel duplája az eredetileg tervezettnek. (Apropó, azért szerintem mindenkit megviselne, ha kiderülne, hogy az újonnan megvett ház mondjuk nem 10 millióba, hanem 20 misibe kerül). Az olimpia előtti hónapokban, ahogy emlékezhetünk rá, kettőzött erővel ment a munka Athénban, mert a korábbi tesze-tosza (szokásos görög) hozzáállás miatt gyakorlatilag 24 órában nyomták az építkezéseket, ami tovább dagasztotta az extra költségek listáját. Ja, a pótlólagosan felduzzasztott biztonsági büdzséről ne is beszéljünk, amely végül 1,2 milliárd (!) dollárra rúgott. Hat évvel az olimpia után a baseball pálya, a schiniasi kajak-kenu központ, a ping-pong csarnok, a gyeplabda pályák és a cselgáncs versenyeknek otthont adó létesítmény is teljes mértékben üresen áll. (ezen probléma közismert amúgy az olimpiát rendező városok között, amire, ahogy írtuk már korábban a londoni szervezőknek vannak megoldási javaslataik is)
 
Tervek persze voltak (ezt se hallgassuk el) a görög szervezőknél is, a kajak-kenu pályát például igazi vízi központtá szerették volna fejleszteni, ami azonban a helyi lakosság tiltakozása miatt végül meghiúsult. Vagy nézzünk egy másik példát: Don Porter, a Nemzetközi Softball Szövetség vezetője elmondta, hogy szervezete néhány évvel ezelőtt tett ajánlatot a görögöknek arra vonatkozóan, hogy az olimpiai létesítményt segít hasznosítani azáltal, hogy különböző versenyeket, tornákat vinne oda. Talán nem meglepő, a görögök válaszra sem méltatták őket…
 
A 2004-es athéni olimpia körüli pénzügyi botrány-felhő egyébként azért kezdett el újra hízni a napokban, mert egy parlamenti bizottság jelentése szerint a német ipari óriás, a Siemens AG kenőpénzek árán (ugyan már, létezik ilyen?) jutott hozzá számos, az olimpiát érintő nagyberuházáshoz. Az információ a korábbi görög közlekedési miniszterhez köthető, aki egy vizsgálat során elismerte, hogy még 1998-ban 123.000 dolláros kampánytámogatást fogadott el a Siemenstől.
 
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét is megkérdezték a görög gazdasági kérdésekről. Jacques Rogge ugyanakkor elmondta, hogy nem sportszerű most ezzel takaróznia a görögöknek. A belga sportvezető úgy véli, hogy a görög főváros még most is vastagon profitál a hat évvel ezelőtti olimpia rendezéséből, az akkor kiépített és jelentősen feljavított infrastruktúrából. „Természetesen voltak költségek, amelyeket mindenki ismert. Egy repülőteret vagy új metróhálózatot nem lehet ingyen felépíteni.” – mondta az AP hírügynökségnek Rogge.
 
A görög olimpiai mozgalom vezetői is osztják az elnök úr véleményét, akik szerint a mostanáig felhalmozott 382 milliárd dolláros görög államadósság túlságosan nagy ahhoz, hogy csak az olimpiát hibáztassák miatta. Gazdasági szakemberek ugyanakkor óvatosabban fogalmaznak, akik szerint tény, hogy a görög gazdaság strukturális válságához, annak elmélyüléséhez az ötkarikás játékok is hozzájárultak. Az utóbbi években a görög államháztartási hiány messze felülmúlta az EU által felállított 3%-os limitet, tavaly ez az érték 13,6%-ra kúszott fel, ami a legutóbbi (1993) nagy válság óta a legmagasabb szintet jelenti. Nassos Alevras, az olimpia projekt egyik kormányzati felelőse megjegyezte, hogy az ötkarikás játékokra fordított összeg mindössze a negyede a tavalyi államháztartási hiánynak, így teljes mértékben irracionális arról beszélni, hogy az olimpia miatt van válságban az ország.
0 Tovább

Szurkolj Londonban !

blogavatar

Az olimpiai játékok történetének különlegességeivel foglalkozó blog. Érdekességek, számok a puszta hírek mögül mind a téli, mind pedig a nyári olimpiákról.

Utolsó kommentek