A görög gazdaság általában negatív előjellel tűnik fel a sajtóban, az utóbbi időszakban rendre túlköltekező görög büdzséről utoljára idén májusban hallottunk, amikor az EU csak igen masszív beavatkozás árán tudta elkerülni a görög államcsődöt (és ezzel járóan még ki tudja mit). Az utóbbi hetekben felvetették annak lehetőségét is, hogy az újabb pénzügyi krízis oka nem más, mint a 2004-es athéni olimpia…

Természetesen nem lehet csak magát az olimpiát hibáztatni a nehéz gazdasági helyzet miatt, de vélhetően a 2004-es esemény az egyik legjobb lenyomata a görög gazdaság strukturális gondjainak. Az olimpia ellenes érvek többsége most elsősorban a létesítmények utóhasznosításával kezdődik, manapság is egy tucat (az olimpiára megépített) csarnok áll üresen, kihasználatlanul, amelyek őrzése ráadásul nem kis összegeket emészt fel.
 
A jelenlegi árakon számítva a 2004-es athéni olimpia 11 milliárd dollárba került a görögöknek, ami közel duplája az eredetileg tervezettnek. (Apropó, azért szerintem mindenkit megviselne, ha kiderülne, hogy az újonnan megvett ház mondjuk nem 10 millióba, hanem 20 misibe kerül). Az olimpia előtti hónapokban, ahogy emlékezhetünk rá, kettőzött erővel ment a munka Athénban, mert a korábbi tesze-tosza (szokásos görög) hozzáállás miatt gyakorlatilag 24 órában nyomták az építkezéseket, ami tovább dagasztotta az extra költségek listáját. Ja, a pótlólagosan felduzzasztott biztonsági büdzséről ne is beszéljünk, amely végül 1,2 milliárd (!) dollárra rúgott. Hat évvel az olimpia után a baseball pálya, a schiniasi kajak-kenu központ, a ping-pong csarnok, a gyeplabda pályák és a cselgáncs versenyeknek otthont adó létesítmény is teljes mértékben üresen áll. (ezen probléma közismert amúgy az olimpiát rendező városok között, amire, ahogy írtuk már korábban a londoni szervezőknek vannak megoldási javaslataik is)
 
Tervek persze voltak (ezt se hallgassuk el) a görög szervezőknél is, a kajak-kenu pályát például igazi vízi központtá szerették volna fejleszteni, ami azonban a helyi lakosság tiltakozása miatt végül meghiúsult. Vagy nézzünk egy másik példát: Don Porter, a Nemzetközi Softball Szövetség vezetője elmondta, hogy szervezete néhány évvel ezelőtt tett ajánlatot a görögöknek arra vonatkozóan, hogy az olimpiai létesítményt segít hasznosítani azáltal, hogy különböző versenyeket, tornákat vinne oda. Talán nem meglepő, a görögök válaszra sem méltatták őket…
 
A 2004-es athéni olimpia körüli pénzügyi botrány-felhő egyébként azért kezdett el újra hízni a napokban, mert egy parlamenti bizottság jelentése szerint a német ipari óriás, a Siemens AG kenőpénzek árán (ugyan már, létezik ilyen?) jutott hozzá számos, az olimpiát érintő nagyberuházáshoz. Az információ a korábbi görög közlekedési miniszterhez köthető, aki egy vizsgálat során elismerte, hogy még 1998-ban 123.000 dolláros kampánytámogatást fogadott el a Siemenstől.
 
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét is megkérdezték a görög gazdasági kérdésekről. Jacques Rogge ugyanakkor elmondta, hogy nem sportszerű most ezzel takaróznia a görögöknek. A belga sportvezető úgy véli, hogy a görög főváros még most is vastagon profitál a hat évvel ezelőtti olimpia rendezéséből, az akkor kiépített és jelentősen feljavított infrastruktúrából. „Természetesen voltak költségek, amelyeket mindenki ismert. Egy repülőteret vagy új metróhálózatot nem lehet ingyen felépíteni.” – mondta az AP hírügynökségnek Rogge.
 
A görög olimpiai mozgalom vezetői is osztják az elnök úr véleményét, akik szerint a mostanáig felhalmozott 382 milliárd dolláros görög államadósság túlságosan nagy ahhoz, hogy csak az olimpiát hibáztassák miatta. Gazdasági szakemberek ugyanakkor óvatosabban fogalmaznak, akik szerint tény, hogy a görög gazdaság strukturális válságához, annak elmélyüléséhez az ötkarikás játékok is hozzájárultak. Az utóbbi években a görög államháztartási hiány messze felülmúlta az EU által felállított 3%-os limitet, tavaly ez az érték 13,6%-ra kúszott fel, ami a legutóbbi (1993) nagy válság óta a legmagasabb szintet jelenti. Nassos Alevras, az olimpia projekt egyik kormányzati felelőse megjegyezte, hogy az ötkarikás játékokra fordított összeg mindössze a negyede a tavalyi államháztartási hiánynak, így teljes mértékben irracionális arról beszélni, hogy az olimpia miatt van válságban az ország.